A kriptovaluták mögött nincs fizikai eszköz, ám a legtöbb modern pénznem mögött sincs. Kiderült, hogy egy pénznem akkor is lehet értékes, ha nincs „mögötte” semmi.
A pizzavásárlástól kezdve a banki szolgáltatásoktól elzártak kiszolgálásáig számos valóvilágbeli felhasználási mód bizonyítja a kriptó értékét, és ott van a nyüzsgő globális közössége is, valamint az építők, termékek és vállalkozások alkotta erős és egyre növekvő ökoszisztémája.
Ahogy egyre szélesebb körben használják, egyre inkább leomlanak a kriptovalutát övező mítoszok, és előbukkan a holnap ékköve.
Halloween közeledtével megnyúlnak az árnyékok, számos mítosz kering, de csak néhány tartja magát annyira, mint az a meggyőződés, hogy a kriptovalutáknak nincs valódi értékük – ezért egy nap majd nyom nélkül eltűnhetnek, csak a felhasználókban ébredő megbánást hagyva maguk után. Ez a mítosz gyakran feltűnik, mint egy szellemszerű jelenés, és a következő félreértésben gyökeredzik: a szkeptikusok szerint a kriptovaluták semmilyen fizikai dologhoz nem kötődnek. Se aranytartalékhoz, se központi banki garanciákhoz – pusztán a végtelen éterben céltalanul lebegő digitális eszközök. Ám csakúgy, mint a mostani, kísérteties időszakot övező, titokzatos mítoszokat, ezt is érdemes alaposabban megvizsgálnunk. Ha valaha is elgondolkoztál azon, hogy vajon a kriptó értéke pusztán képzelgés vagy valami kézzel fogható, akkor itt az ideje lerántani a leplet a kriptovilág mumusáról.
Mielőtt beszippantana az a titokzatos meggyőződés, hogy a kriptovaluták egyedülállóan „minden értékalapot nélkülöznek”, foglalkozzunk kicsit a pénznemek értékének valóságával. Egyszer volt, hol nem volt, történt egyszer, hogy a kormányzatok a pénzüket fizikai eszközökhöz, például az aranyhoz kötötték, hogy valami kézzelfoghatóhoz rögzítsék az értékét. Ezek az idők a legtöbb modern fiat valuta esetében azonban már réges-rég tovaszálltak. Az Amerikai Egyesült Államok például Nixon elnök idején, 1971-ben hagyta el az aranystandardot, és azóta a dollár egy fiatvaluta. Ez bizonyítja, hogy az értéket a kormányzati rendelkezések és a piac bizalma alapozza meg, nem pedig egy fizikai áruféleség. Manapság a kormányok által kibocsátott pénz – a zsebedben lévő dollár vagy az euró a bankszámládon – értékét nem az aranytartalékok adják, hanem valami sokkal illékonyabb: a bizalom. Bizalom a kormányok, az intézmények és a nemzetgazdaságok iránt.
A kriptovaluták hasonló úton járnak. Az értéküket nem fizikai eszközök adják, hanem a közösség bizalma, a felhasználási cél, a technológiai biztonság és a ritkaságuk. A kriptohálózat modern kori alkimista módjára változtatja ezeket az elemeket valami sokkal valódibbá, mint a sokak által érzékelt puszta képzelgés. Az értéküket a blokklánc mögötti technológiába vetett közös hit, valamint a bitcoin és más hasonló eszközök végessége adja.
Így bár úgy tűnhet, hogy a kriptó mögötti érték láthatatlan, az alapok olyan erősek, mint az őket alátámasztó bizalom.
Most pedig irányítsuk a figyelmünket az elméletiről a kézzelfoghatóra. Bár sokan még mindig úgy érzik, hogy a kriptó semmihez sem köthető és használhatatlan, a valóság nagyon távol áll ettől a furcsa mítosztól. És a bizonyíték? Valós történetek, amelyek által a kriptó kiléphet az árnyékok közül.
2010: 10 000 bitcoin két pizzáért? Ez volt a legelső valódi tranzakció, amelyben BTC-t használtak. Huncut történelmi pillanat, amely azóta legendává vált. De ez nem egy egyszeri és megismételhetetlen tranzakció volt. Ma már nem csak pizzát, hanem az online előfizetésektől kezdve a fizikai árucikkekig mindent vásárolnak kriptovalutákkal az olyan platformokon keresztül, mint a Binance Pay. Már kriptobankkártyák is léteznek, amelyekkel azonnal elkölthető pénzre válthatod a digitális eszközeidet.
Talán még jelentősebb fejlemény, hogy a kriptó a népesség olyan csoportjaihoz is elér, akik korábban nem fértek hozzá a hagyományos banki rendszerekhez. A kriptovaluták a világ azon részein kínálnak alternatívát, ahol a bankszámlanyitás ugyanolyan felesleges erőfeszítésnek tűnik, mint az árnyékok kergetése. Ezt a jelenséget jelöli a „banking the unbanked” angol kifejezés (vagyis banki szolgáltatások nyújtása a banki szolgáltatásokat eddig el nem érő személyek számára), amely Latin-Amerikában, Afrikában és a világ más részein is megfigyelhető. Csak egy mobiltelefon kell hozzá, és bárki, a világ bármely részéről hozzáférhet a blokklánchoz, és részt vehet a globális gazdaságban, megkerülve a hagyományos pénzintézetek közreműködését.
Vegyük például a szabadúszók kifizetését: az olyan országokban, mint Argentína és Nigéria, a nemzetközi ügyfeleknek dolgozó szabadúszók gyakran késve és korlátozásokon keresztül kapják meg a nekik járó összegeket a hagyományos banki rendszereken keresztül. A gyorsabb és megbízhatóbb tranzakciókat biztosító kriptovalutákkal lerázhatják magukról ezeket a láncokat.
A munkabérek nemzetközi átutalása élénk képet ad a kriptóban rejlő potenciálról. Az olyan országokban, mint Nigéria és Argentína, a Bitcoinhoz hasonló kriptovalutákat használják a munkabérek hazaküldésére, így az egyének megspórolhatják a hagyományos szolgáltatásokhoz kapcsolódó tetemes – akár 10%-ot is elérő – díjakat.
2021-ben a nigériaiak több mint 2,4 milliárd dollár hazautalásához használtak kriptót. A kriptovaluták felhasználásával az egyének jelentősen csökkenthetik a tranzakciós költséget, így a családok többet tarthatnak meg a külföldről kapott pénzeszközökből. A rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások ilyetén növekedésének köszönhetően olyan alapvető dolgokra fordíthatnak többet, mint az oktatás, az egészségügy és a kisvállalkozások, ami javítja a pénzügyi jóllétüket. Ahogy a családok több pénzeszközt fordítanak az oktatásukra és az egészségükre, könnyebben szabadulhatnak ki a pénzügyi bizonytalanság markából, ami végső soron az életszínvonalukat emeli. Emellett a kisvállalkozásokba fektetett összegek fokozzák a helyi vállalkozási kedvet, munkahelyeket teremtenek, és felpörgetik a gazdasági aktivitást Nigéria közösségeiben. Ezek a tényezők együttesen hozzájárulnak egy fenntartható gazdasági növekedéshez és egy fényesebb, ígéretesebb jövőhöz számos család számára.
Ez bizonyítja, hogy a digitális világ nemcsak valami kísérteties visszhang – valódi és meghatározó, különösen a „banktalanok” számára.
Mi történik akkor, ha a kriptó mítosza elhalványul, és elkezdjük annak látni, ami valójában? Ahogy egyre többen használják, egyre inkább kézzelfoghatóvá válik az, ami korábban fantompénznek tűnt. A becslések szerint 2024-re a Föld népességének 6,8%-ának, vagyis több mint 560 millió embernek van már kriptója, ami bizonyítja, hogy a digitális eszközök távolról sem pusztán múló hóbortot jelentenek.
A változás szele az ágazatokon és a kormányzatokon is végigsöpör. A globális kiskereskedelmi láncoktól a tech óriásokig számos nagyvállalat fogad már el kriptovalutát fizetőeszközként.
Emellett teljes kormányzatok kezdték el komolyan venni a digitális valutákat. El Salvador például a címlapokra került, amikor törvényes fizetőeszközzé tette a BTC-t, a Bahamákon pedig saját központi banki devizát vezettek be Sand Dollar néven.
Ez az egyre szélesebb körű felhasználás is mutatja, hogy bár még nagyon az elején jár, a kriptovaluta gyors tempóban szerez valódi értéket és elismerést. Ahogy egyre több ember és intézmény kezdi elfogadni a blokklánc-technológiát, az ismeretlentől – vagyis a kriptó állítólagos értéktelenségétől – való félelem kezd alábbhagyni.
Mint minden mítosz, a kriptovaluták értéktelenségének gondolata is szertefoszlik lassan. A bizonyítékok – valóéletbeli felhasználási módok, növekvő bizalom és tömeges elfogadás – arra utalnak, hogy a digitális eszközök nagyon is valós értéket hordoznak, még ha az érzésre nem is olyan valódiak, mint a kezünkben tartott készpénz. Bár a szkepticizmus továbbra is jelen van, a kriptovilág bizonyította, hogy az értéktelenség mumusa csak egy újabb rémmese, amelyet a közelebbi vizsgálat azonnal leleplez.
És hogy mit üzenünk azoknak, akiket még a markában tart a félelem? Maradjatok kíváncsiak, tájékozódjatok, és figyeljétek, ahogy a világ egyre jobban elismeri a digitális eszközök értékét. A kriptó korszaka nemcsak, hogy megérkezett, de sokáig velünk is marad.
